Kell-e vigasz?
Tudom, csak egy vereség. Tudom, én szoktam mondani, hogy csak egy teniszmeccs. Tudom, én írom mindig, hogy miért is kellene Rafael Nadalnak ennyit vagy annyit nyernie…
Most mégis végtelenül szomorú vagyok. Rafa kikapott Wimbledonban, a második fordulóban, Dustin Browntól. Négy szettben. Őszintén mondom, nem akarom elvenni a sráctól a győzelmet, mert az egyetlen dolgot csinálta, amivel Rafát meg lehet verni és fejben is bírta. Játszott egy teljesen ritmus nélküli játékot és állhatatosan végig is vitte. De engem egyáltalán nem érdekel most Dustin Brown győzelme. És önmagában nem érdekelne Rafa veresége sem. Akkor sem, ha Grand Slam verseny (van belőle tizennégy), akkor sem, ha Wimbledon (van belőle kettő).
Mert tudom, hogy Rafael Nadal nem felejtett el teniszezni és Rafael Nadal nem felejtett el nyerni sem. Csak Rafael Nadal nem talál motivációt a történetben, pedig kellene. Mert anélkül nem megy. És ezt ő is tudja. Mindenkinél jobban. És próbálja elhitetni. Magával is. Sőt, leginkább magával. Hogy megtalálta. Annyira bízom benne, hogy egyszer még valóban megtalálja. A motivációt és azt a Rafát, aki nyer akkor is, ha nem megy. Hát még olyankor, amikor megy is…
Ez még jár neki. Ez még jár nekünk. Vigasztalom magamat. Higgyétek el, nem a vereség miatt. Ha most szomorú, ő sem a vereség miatt az. Hanem amiatt, hogy ő is elhitte… Nem azt, hogy nyerhet Wimbledonban, mert éppen nyerhetett is volna. Hanem azt, hogy visszatalált a régi Rafael Nadalhoz. De nem talált. És nem azért, mert sérült volt, vagy mert új edző kellene neki (ennél nagyobb hülyeséget ritkán hallok, mint amikor Tonit egyesek le akarják váltani), hanem azért, mert mindent elért. Nincs mit elérnie a teniszben már Rafael Nadalnak. Rafát ugyanis nem érdeklik igazán a rekordok. Rafát a győzelem érdekli, de abból is nagyon sok volt neki.
Vajon meddig keresi Rafael Nadal Rafael Nadalt?
Vajon megtalálja-e?
És vajon meg kell-e találnia?
Tudom, felesleges kérdések ezek és csak vigasztalom magamat.
De olyan jól esik.
Mert az elmúlt tíz évben láttam Rafael Nadal mérkőzéseinek 99,9 százalékát, de nem volt elég belőle!
Mondjátok, Ti hogy vagytok ezzel?
anetteblog 
Kedves Molnár Aladár! Nem jelentettem meg a hozzászólásodat, nem azért mert bántó Rafára nézve, inkább nem elég “irodalmi”… 🙂 Annyit fűznék hozzá, hogy Rafát az utóbbi időben akkor is figyelmeztetik, amikor nem vét semmilyen hibát, nem lépi át a 25 másodperces határt. Mióta Bernardessel volt az az “affér” és kérte, hogy ne vezessen neki, azóta egyes bírók utaznak Rafára. Kvázi nyilván Bernardes mellett tűntetve ezáltal. Nem szép dolog ez, mert Rafa ennél sokkal nagyobb tiszteletet érdemel és érdemelt volna Bernardestől is. A dolog fel van fújva. Djokovic is állandóan túllépi, de rá (még) nem utaznak a bírók.. Ettől persze a szabály az szabály, neki is muszáj odafigyelnie, hogy be is tudja azt tartani stb.
KedvelésKedvelés
Én nagyon szeretném, ha magára találna és elhinné, hogy ő NADAL. Példát vehetne a kisebb képességű svájcitól, aki a kisebb képességét is maximálisan kihasználja és idősebb korára is ér el eredményeket.
VAMOS RAFA!
KedvelésKedvelés